Payday loans

MPT

Please wait while JT SlideShow is loading images...
A Tesztbizottság megkezdte a pszichológiai mérőeszközök minősítésétMagyar Pszichológiai TársaságAz MPT a FacebookonMagyar Pszichológiai Társaság

Események

Szülő-csecsemő konzultáció szakmai nap- Beszámoló


A kapcsolati szemlélet a csecsemő-megfigyelésben, a szülő-csecsemő konzultációban és pszichoterápiában.

Tapasztalatok, határterületek és kapcsolódási pontok a gyakorló szakemberek szemszögéből

címmel szervezett szakmai nap

2014 május 24.-én lezajlott

A szakmai napot a Magyar Pszichológiai Társaság

Klinikai Gyermekpszichológiai, valamint Nevelési Tanácsadás és Szakértés Pszichológiai Szekciói rendezték.

A szakmai nap témájának aktualitását az adta, hogy egyre nagyobb az igény napjainkban a pszichológiai, gyógypedagógiai és egészségügyi ellátásban olyan terápiás, vagy konzultációs módszerek alkalmazására, amelyek a csecsemő- és kisgyermekkori problémákat a szülő-gyermek kapcsolatba ágyazottan kezelik. A korai életszakasz problémáinak ellátása eddig többnyire az egészségügy keretein belül zajlott. A pedagógiai szakszolgálatok legújabb szabályozása kitágította az ellátás életkori határát, bevonta a csecsemő- és kisgyermekkort is az ellátottak körébe. Ez időszerűvé tette, hogy olyan sorozatot indítsunk el, amely a korai területen dolgozó szakemberek számára áttekintést nyújt az ellátás pszichológiai szempontú diagnosztikai, terápiás és prevenciós lehetőségeiről és ennek szemléleti kereteiről.

            Az első tematikus szakmai napon a csecsemő megfigyelés és a szülő-csecsemő konzultáció kapcsolati szemléletét, elméletét, és gyakorlatát emeltük a fókuszba. Célunk az volt, hogy azokat a szakembereket szólaltassuk meg, akik a korai ellátásban a csecsemő megfigyelés és a konzultáció kapcsolati szemléletével már régóta dolgoznak. A csecsemő- illetve gyermekmegfigyelés pszichoanalitikus szemlélete, gyakorlata az 1990-es évekből belépett Magyarországra, úttörő módon az EGO Klinikán megalapított gyermekpszichoterápiás és szülő-csecsemő konzultációs képzésekkel. Számos, az egészségügyi, a pszichológiai, a pszichoterápiás, illetve a gyógypedagógiai ellátásban dolgozó szakembernek adott szemléleti keretet a csecsemőkkel, kisgyermekekkel folytatott munkájában. Ezért olyan előadókat hívtunk meg, akik saját gyakorlatukon keresztül mutatták be ennek a szemléletnek a korai ellátás, a pszichoterápiás gyakorlat és a szakemberképzés különféle területeibe való beágyazódását.

A téma iránti óriási érdeklődést bizonyította, hogy az egész napos programra 182-en regisztráltak előzetesen, és 151-en jöttek el. A résztvevők között nagy számban voltak Pedagógiai Szakszolgálatoknál dolgozó pszichológusok, valamint a korai ellátásban dolgozó gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, illetve gyermekorvosok, többek között. Az előadásokat aktív és tartalmas hozzászólások és beszélgetések követték.

A SZAKMAI PROGRAM

Az előadásokat három blokkba szerveztük. Az első blokkban a pszichoanalitikus csecsemő megfigyelés elméletéről és gyakorlatáról, valamint ennek a terapeuta képzésben játszott szerepéről és tapasztalatairól Halász Anna beszélt "Kapcsolatba születünk. Az analitikus csecsemő-megfigyelés és -konzultáció Magyarországon" című előadásában. A "résztvevő megfigyelői szerep" több éves tapasztalati tanulási folyamat, amelynek sarkalatos pontjai az anya, a csecsemő és a megfigyelő között kialakuló kapcsolati helyzeteknek és az ebben keletkezett érzelmeknek a megértésében, és csoportos feldolgozásában rejlik. A történeti áttekintést csecsemő megfigyelési és konzultációs esetrészletek tették igen szemléletessé. Adrigán Erzsébet "A csecsemő-megfigyelés hatása a gyerekterápiás gyakorlatra" c. előadásában egy 6 éves kislány terápiás órájának részletes bemutatásán keresztül illusztrálta azt a folyamatot, amikor a terapeuta a kapcsolatban keletkező saját érzéseit felismeri és felhasználja a gyermek problematikájának mélyebb megértéséhez. Hámori Eszter "Regulációs zavarok és eltérő fejlődés - Csecsemő-megfigyelés és kapcsolatdiagnosztika a szülő-csecsemő konzultációban" c. előadásában a regulációs zavarok diagnosztikai lehetőségeit a kapcsolati szemlélet keretébe ágyazva mutatta be. A "résztvevő csecsemő megfigyelés" módszere kiegészülhet olyan kapcsolatdiagnosztikai eljárások alkalmazásával, amelyek jól alkalmazhatóak az eltérően fejlődő kisgyermekek regulációs zavarainak felismerésében és a szülő-csecsemő konzultáció fókuszának tervezésében. Két Down szindrómás csecsemő kapcsolatdiagnosztikáján keresztül érzékelhettük, hogy eltérő fejlődésű gyermekek esetében milyen kiemelkedően fontos, hogy az anyákat is "résztvevő megfigyelőkké" tudjuk tenni a diagnosztikai és a konzultációs folyamatban.

A második blokk két előadása a csecsemő megfigyelés és a konzultáció intézményes gyakorlatába engedett bepillantást. Békési Beáta "Elanyátlanodva". A csecsemő-megfigyelés tapasztalatai bölcsődében, szülészeten, kórházi koraszülött- és csecsemőosztályon című előadásában a résztvevő csecsemő megfigyelés több éves gyakorlatából hozott saját példákat. A gazdag megfigyelési anyag megrázó mozzanatokra világított rá a mindennapi ellátás kapcsolati történéseiben újszülöttek és nővérek, kisgyermekek és a gondozónők között. Az előadást követő beszélgetésben kihangsúlyozódott annak szükségessége, hogy a korai egészségügyi ellátásban milyen nagy igény lenne arra, hogy a területen dolgozó szakemberek szemlélete a tapasztalati tanulás lehetőségével egészüljön ki. Tar Judit (és Matesz Mónika) "A kapcsolódás létrejöttének mozzanatai a kora gyermekkori fejlődési vizsgálat során" c. előadásukban a korai fejlesztésben folytatott gyakorlatukból vett példákkal világítottak rá, hogy az eltérő fejlődés diagnosztikájában a gyermekkel való együttműködés nehézségei gyakran nem a gyermek eltérő fejlődésének, hanem a kapcsolatban keletkező bizalmatlanságnak a következményei. Épp ezért rendkívül fontos a gyermekkel való kapcsolatban a "megértettség" élményét és kompetencia érzését kialakítani, a szülőt pedig "résztvevő megfigyelővé" tenni a gyerek viselkedésének megértésében. E folyamat apró mozzanatai lehetőségeket és elcsúszási pontokat egyaránt rejtenek, ahogy azt az esetrészletek szemléletesen bemutatták.

A harmadik blokkban Molnár Judit a szülő-csecsemő terápia speciális eseteiről és kapcsolatai mozzanatairól beszélt "Egymás szemében színről-színre. Baba-mama/apa terápia 0-3 év között" c. előadásában. Az előadás több nagyon nehéz eseten - így például súlyos etetési problémán - keresztül mutatott rá, hogy az anya gyerek kapcsolat összetettségében gyakran alakulhat ki az "elválasztottság élménye", mint a tünetet fenntartó kapcsolati-érzelmi állapot. A konzultáció célja a kapcsolat létrejöttének támogatása. Ha a szülőt segíteni lehet a saját érzéseivel való találkozás terén, akkor ez a csecsemővel való kapcsolatát is rendezheti, következésképp a tünetek megszűnését eredményezi. Az előadás szemléletesen világított rá, hogyan jelennek meg ezek a folyamatok a csecsemő, a szülők és terapeuta érzelmi kapcsolódásaiban.

            A harmadik blokk utolsó két előadása a kapcsolati szemlélet képzésekbe való beágyazódását emelte a fókuszba. Szvatkó Anna "Ki emel, ki emel, ringat engemet?" A kapcsolati szemlélet a védőnők és a gyermekorvosok továbbképzésében c. előadásában egy TÁMOP program keretében szervezett és felépített, a gyakorlati tapasztalást és feldolgozást fókuszba helyező programról számolt be, amely védőnők és gyermekorvosok számára hozza közelebb a kapcsolati szemléletet. Hámori Eszter A csecsemő-megfigyelés, mint tapasztalati tanulás a korai ellátásban dolgozó szakemberek képzésében a "résztvevő csecsemő megfigyelés" videotechnikán alapuló képzési lehetőségét mutatta be, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szülő-csecsemő konzultációs képzésében résztvevők számára kidolgozott tapasztalati tanulási forma. Lényege, hogy a képzésben levők a résztvevő megfigyelés technikáját először egy előre összeállított videó anyagon "gyakorolják", majd a képzés további fázisaiban saját maguk gyűjtenek családoknál kapcsolati helyzetekről videó anyagot, amelyet egyéni és csoportos feldolgozás követ. Az előadás során a hallgatóság saját élményű tapasztalatot szerezhetett arról - videodemonstráció révén - hogy hogyan működik a csecsemő megfigyelés szemléletének összetettsége ennél a technikánál is.

TANULSÁGOK ÉS ÖSSZEGZÉS

Az előadásokat követő kérdések többsége csecsemő megfigyelés és a konzultáció kapcsolati dinamikájára irányult. Kivel azonosul a megfigyelő, az anyával, vagy a csecsemővel? Mi a teendő, ha a megfigyelő nem bírja tartani a "nem beavatkozó" szerepet? Milyen visszajelzést kapnak a szülők a megfigyelésről magáról? Hogyan alakulnak a kapcsolati folyamatok, milyen döntéseket és miért hoz a terapeuta a vizsgálati, vagy a konzultációs szituációban? Hogyan lehetne a kapcsolati szemlélet és a résztvevő csecsemő megfigyelés gyakorlatát beemelni a pedagógusok, gondozók és más területen dolgozók gyakorlatába? A feltett kérdések és a kialakuló beszélgetések egyik fontos tanulsága az volt, hogy nagy az érdeklődés és az igény a résztvevőkben a gyakorlati munkájukat segítő szemlélet iránt.

            A csecsemő-megfigyelés, a szülő-csecsemő konzultáció és pszichoterápia határterületeinek és kapcsolódási pontjainak átlátása nem mindig könnyű. Sok esetben merülhet fel a kérdés, hogy meddig terjednek a korai ellátásban dolgozó szakember kompetenciái, amikor a "kapcsolati szemlélettel" dolgozik. A kapcsolati szemlélet és annak gyakorlata valójában mindenki számára nyitott, aki a segítő szakmában dolgozik. A résztvevő csecsemő megfigyelés az egyik lehetőség ennek a szemléletnek a tapasztalati tanulására. Szerepét így foglalhatnánk össze:

A csecsemő megfigyelés tapasztalati tanulása a kapcsolati folyamatokra való érzékenységet fokozza és a helyzetben keletkező érzelmek felismerését és az ezekre való reflektálás képességét finomítja.

A szakmai nap remélt célja volt, hogy bepillantást nyújtson azok munkájába és gondolkodásába, akik ezzel a szemlélettel dolgoznak és a fenti kérdésekben segítse a tisztábban látást. Reményeink szerint a sorozat további részeiben a téma egyes területeit bővebben is körbe fogjuk járni.

KÉPZÉSEK

A szakmai napon az érdeklődők szórólapok formájában tájékozódhattak a témához kapcsolódó képzésekről. Ezeket összegyűjtöttük, és az MPT honlapján hozzáférhetővé tettük.

Dr. Hámori Eszter

Dr. Szakács Katalin

Dr. Szvatkó Anna

MPT Klinikai Gyermekpszichológiai Szekció elnöke

MPT Nevelési Tanácsadás és Szakértés Pszichológiai Szekció elnöke

MPT Nevelési Tanácsadás és Szakértés Pszichológiai Szekció titkára

 

Beszámoló a konferenciáról

„Kutatás és terápia metszéspontjai - Várandósságtól a felnőttkorig"

A PPKE BTK Pszichológiai Intézete és az MPT Klinikai Gyermekpszichológiai Szekciója közös rendezésű konferenciája

2009 október 29 - 30.

Beszámoló és a konferencia értékelése

A „Kutatás és terápia metszéspontjai - Várandósságtól a felnőttkorig" címmel szervezett két napos tudományos konferencia a visszajelzések szerint eredményesen és sikeresen zajlott le. Összesen 175 felnőtt-, vagy gyermekklinikumban dolgozó szakember, egyetemen oktató, illetve kutató területen dolgozó kollega, valamint számos egyetemi hallgató regisztrált és volt jelen a konferencián, az ország különféle klinikai gyakorló- és képzőhelyeiről, kutató műhelyeiből, egyetemeiről és egészségügyi ellátó intézményeiből.

 

Bővebben...
 

Aktuális hírek

Legolvasottabb hírek